Budai Polgár című újság
Amikor a kevesebb több
Mellbevágó élmény volt a nyolcvanas évek elején először végigsétálni Bécsben a csillogó és csábító kirakatok között, bemenni az áruházakba, persze, kizárólag csak nézelődni. Nem gondoltam volna akkor, hogy alig telik el pár év, és itthon is hasonló szentélyekben hódolhatunk a fogyasztás istenének, sőt, sokan meg is csömörlünk tőle.
Ez a jelenség késztette Pellach Emese életvezetési tanácsadót is arra, hogy gazdasági jellegű életvezetési előadásokat tartson — májustól a Klebelsberg központban is.
Azt tapasztalom a környezetemben, hogy az emberek rengeteget panaszkodnak, boldogtalanok, nem érzik jól magukat a bőrükben. Másrészt több mint harminc országban megfordultam, ahol mindig az érdekelt, hogyan élik hétköznapjaikat az ottani emberek. Nagyon sokszor találkoztam apró trükkökkel és pofonegyszerű ötletekkel, amik sokat segítenek a mindennapok megoldásában. Ezt a mentalitást kellene nekünk, magyaroknak is elsajátítanunk. Többek között ez indított arra, hogy elkezdjek összeállítani egy anyagot, amit mostanra egy huszonnégy órás tanfolyam keretében tudok megosztani a hallgatósággal.
Milyen témákról esik szó?
A bevezető részben az elmúlt hatvan év hagyományait vesszük sorra. Hogyan éltük hétköznapjainkat, milyen problémákkal küszködtünk, milyen megoldásokat találtunk. Megnézzük ennek a lelki hátterét is. Azután igyekszem bemutatni valós és vélt szükségleteinket, valamint azt, hogyan befolyásolják igényeinket a reklámok. Bele se gondolunk, mennyi felesleges dologra adunk ki pénzt.
Nem lehet, hogy az emberek tisztában vannak ezzel, csupán nem akarják megfosztani magukat attól a kis örömtől, amit egy barkácskészlet vagy nejlonharisnya megvásárlása jelent?
Nem, mert a lelki szükségleteinkre lelki választ kell adnunk, és nem anyagit. A fogyasztói társadalomban, ha felmerül bármilyen igény, az első válasz: vedd meg! Pedig sok más módon is kielégíthetők a szükségletek. Fontos, hogy reális képet alkossunk a körülöttünk lévő világról ahhoz, hogy mérlegelni és dönteni tudjunk. Az egyén felelőssége és tudatossága a kulcs a problémák megoldásához.
Melyik generációhoz szól a tanfolyam?
A legveszélyeztetettebbek véleményem szerint azok a fiatalok, akik a rendszerváltás körül születtek, reklámokon nőttek fel, és lételemük a vásárlás. Ahogy mostanában mondjuk: soppingolnak és plázáznak. A nyugdíjasok sokkal jobban szokták érteni, miről beszélek, talán mert életük kisebb részét élték az „agymosós” időszakban. A kismamákat pedig főleg az érdekli, hogyan tudnának környezettudatosabban vásárolni és háztartást vezetni, mivel őket gyermekeik jövője foglalkoztatja leginkább. Minden korosztályt más terület érint és érdekel, ezért az előadások témái is mindig a hallgatóságtól függnek.
Péter Zsuzsa
